Blog | Szerelem

Boldogtalan boldogság

2019.11.02.

– Boldog vagy?

– Hát persze, hisz’ vagy nekem.

– De bántalak…

– Hogy lehetsz boldog, ha bántalak?

– Mert tudom, hogy a boldogtalanságban Te vagy a boldogságom mégis. Tudom, hogy a fájdalomban a sajgó már-már viszkető fájás vagy. Tudom, hogy a biztos bizonytalanságban Te egy pont vagy. Mindegy, hogy szürke, fehér, esetleg fekete, de egy pont vagy. A pontok stabilak. Néha fehér, ekkor bizonytalanok vagyunk mindketten. Néha szürke, ekkor csak egyikünk az. A fekete a legszebb állapot, akkor Te is, Én is biztosak vagyunk. Ha nem is egymásban, legalább magunkban.

– De Kiscsillag, a szeretet nem bánt, azt mondják. Mi szeretjük egymást, mégis bántjuk. Hogy van ez szerinted?

– Dacból, egóból fakad az egész. A Te szíved nem bántja az Én szívem. Csak az egónk harcol minduntalan. Nézd meg, milyen harcok vannak a világban. Mindenki harcol mindenkivel. A szívünket őrizzük. Amennyire elrejtjük a világ elől, képtelenek lennénk onnét szúrni a másikba tőrt. Az viszont biztos, hogy ha egóból gyilkolsz, akkor bármily’ mélyre is ástad el a szívedet. Mindegy, hány láb mélyen fekszik páncélszekrénybe zárva hét lakattal körülölelve, ezek a szúrások áthatolnak még az acélon is.

– Neked tele van szúrt nyomokkal a szíved?

– Az egész.

– Mégis szeretsz?

– Mégis.

– Velem akarsz lenni? Láthatlak még valaha?

– Mindig Veled akarok lenni, de többé nem leszek. Láthatsz az emlékeidben bármikor, amikor rám gondolsz.

– Ha szeretjük egymást, és egymással akarunk lenni, miért nem érinthetlek többé? Miért nem kapok esélyt arra, hogy helyre hozzam és a sebeket begyógyítsam?

– Minél többet vagy jelen, a jól őrzött szívem egyre inkább feljebb szökik a mélységből, ezzel pedig nagyobb veszélynek van kitéve. Te pedig sajnos gondoskodsz arról az egóddal, hogy mélyebb és mélyebb szúrt sebek borítsák. Féltem őt. Féltem tőled.

– Szeretlek téged, de csak távolról akarlak. Több ezer kilóméter távlatából. Minél messzebbről, minél halványabban, hogy szépen kikopj belőlem.

– Sajnálom, szeretlek.

– Késő…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük