Blog | Szerelem

Lehettem volna…

2019.09.03.

Talán hiba volt, hogy figyelmen kívül hagytam azt, amit az Okos lányok kézikönyve írt. Talán hiba volt impulzív emberként belevágni valamibe. Valamibe, amiből most annyira nehéz kiszakadni. Akkor és ott az elején mégis jó döntést hoztam. Tudom, más is ezt tette volna, hiszen nem szeretünk kihagyni lehetőségeket. Meg kellett adnom az esélyt Neki. Nekünk. Most viszont mi van? Üresség. A rózsaszín szemellenzőt felváltotta a szemüveg, amivel már tisztán látok.

 

Kedves Telhetetlenség! Te kényszerítettél arra, hogy még többet, és többet akarjak belőle. Az életérzés, hogy halmozzuk az élvezeteket mutatta meg a legkedvesebb pillanatokat, amikre mindig is szívesen fogok visszagondolni. Csak öleltem, faltam, csókoltam volna minden egyes pillanatban. Ezzel párhuzamosan az élvezetek hajszolása miatt kaptam a legnagyobb pofonokat.

A Belépni tilos! felirat díszelgett a szíve felett. Számít ez valamit egy elszánt szerelmes nőnek? Természetesen nem. Az ajtó ugyan zárva volt, ezzel is nagyobb biztonságérzetet adva a szívének. Bár még ez sem volt elég hatásos jel ahhoz, hogy feladjam a küzdelmet. Próbáltam megkerülni, betörni jobbról, betörni balról. Egy-egy lyukat fúrva bekukucskálni az apró résen és rájönni, hogy van ott hely számomra. Mire visszatértem másnap a lyukhoz, az már be volt tömve. Újabb és újabb próbálkozások kellettek ahhoz, hogy megtanuljam, hiába akarom, ha ez nem kölcsönös. Azt mondtad túl sokan törték össze a szíved. Azt mondtad, fájt és már bizalmatlan vagy. Azt mondtad, én más vagyok, mégis ugyanúgy kezeltél, mint bárki mást. Fenntartásokkal fogadtál, amik akkor sem apadtak, amikor már a szívemet tettem eléd páncél és bármiféle védőburok nélkül. Ahelyett, hogy közelebb merészkedtél volna szimplán a rosszat kerested. Nézted és vártad, hogy mikor veszed észre a csapdát. Igaz ezt sosem találtad meg, mégis kételkedtél.

Lehettem volna az egyetlen neked. Lehettem volna a mindened. A lelkitársad, a szerelmed, a barátod, a csínytársad. De ezek helyett az ismeretlen csókos szeretőd lettem. A szerepeink felborultak. Én nem voltam nő, és te nem voltál férfi.

Annak ellenére, hogy már felismertük a hibákat, rájöttünk, ez nem működik, mégis erőltettük. Erőltettük a lehetetlent.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük